A Munkács-egyházmegyei nagyon tisztelendő klérusnak
612:1900. szám
„Mint a világegyetemnek a nap, úgy a katolikus világnak az Örök Város: Róma a központja; ez azon gyújtópont, honnan az Úr Jézus által hirdetett és nekünk örökségül hagyott valódi szeretet melege a világ minden tája felé kiárad.
»Minden város közül – mondja Szentséges Atyánk – Rómát választotta ki az emberi nem Üdvözítője, Jézus Krisztus, (…) örök időkre itt állította fel helytartójának székét.«
Közel kétezer éve már, hogy a katolikus világ figyelme, tisztelete és szeretete e szent hely felé irányul – mert ott trónol, ahonnan kormányozza az Egyház hajóját az, aki azon teljes hatalmat örökölte, melyet Üdvözítőnk az apostolok fejedelméhez intézett ezen szavaival alapított: »Te Péter vagy, azaz kőszál – és én ezen kőszálon fogom építeni anyaszentegyházamat.« Máté 16,18
»Az Úr nevezte Pétert az egyház alapjának – mondja Sz[ent] Ágoston Serm. supp. 190. –, miért is méltán magasztalja őt az egyház alapjának, melyen az egyház hatalmas épülete emelkedik.«
»Péter, az apostolok elseje – így szól Aranyszájú Sz[ent] János, Hom. in Petr. et Eli. Rosk. 111. – a rendíthetetlen alap, a megtörhetetlen szikla, az egyház fejedelme, a bevehetetlen kikötő, a szilárd torony« – és ismét De sacerd. 2. 1. »Krisztus azért ontá vérét, hogy megszerezze azon juhokat, melyeknek őrzését Péterre s utódaira szándékozik vala bízni.«
»Ahol Péter, ott az egyház« – mondja Sz[ent] Ambrus. – Enarr. in Ps. 40.
Ez az oka Rómához való vonzódásunknak, ez az oka iránta melegen érzett szeretetünknek! Mert érzi szívünk a katolikus egyház ezen hitcikkelyének nagy igazságát: »Minden keresztény hívő köteles hinni, hogy az apostoli Szentszék és a római pápa az egész világ felett elsőséggel bír – és hogy ugyanezen római pápa utódja Szent Péternek, az apostolok fejedelmének, helytartója Krisztusnak, feje az egész egyháznak, atyja és tanítója az egész kereszténységnek.« Cons. I. de Eccl. Christi c. III.
Adjunk méltó kifejezést e szent év alatt – Krisztusban k[edves] Fiaim! – a megrendíthetetlen kőszikla, hitünk alapköve: az apostoli Szentszék iránt állandóan táplált feltétlen bizalmunk és törhetetlen ragaszkodásunknak! K[risztusban] k[edves] Fiaim, csatlakozzatok ezért minél többen az egyházmegyénkből általam és az eperjesi testvéregyházmegyéből annak főpásztora által egyidejűleg f[olyó] é[v] márc[ius] hó 1–5. napján vezetendő szent zarándoklathoz – lelkesítsétek, buzdítsátok ugyanerre a gondjaitokra bízott híveket is, hogy minél nagyobb számmal jelenve meg az Örök Városban Szentséges Atyánk előtt, a Sz[ent] Péter székén trónoló tisztes aggnak élete alkonyán örömet szerezzünk, áldásában részesüljünk – és egyúttal lelkünk üdvére az általa engedélyezett teljes búcsút is elnyerhessük!
Az atyai szeretet és gyöngédség meglegével szólít fel erre mindnyájatokat a Péter hajóját még mindig erős kézzel és lángelmével kormányzó galambősz Leó pápa: »Bárhol vagytok is, és bármennyien, szeretett gyermekeim, kikre nézve lehetséges az idejövetel, Róma városa titeket szeretettel hív meg keblére.«
Hallgassátok meg azért és teljesítsétek a szerető atya hívó szavát – főképpen mikor annak teljesítésére oly kedvező alkalom kínálkozik.”
Ungvár, 1900. február 1.
Gyula püspök
(Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–19–a. (14. doboz)
