A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

A múltőrző szecessziós palota – A Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárának vázlatos története

„Régmúlt sorsukba vajh ki lát?” – fogalmazta meg a kérdést Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök a honlap köszöntőjében. A Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárának küldetése éppen az, hogy a rábízott dokumentumokon keresztül hiteles, megismerhető választ adjon erre a kérdésre a mai kutatók és az utókor számára.

Otthonunk: a püspöki palota

Levéltárunk a kezdetektől fogva a történelmi és építészeti szempontból is kiemelkedő nyíregyházi püspöki palotában (Bethlen Gábor u. 5.) működik. Az épületet eredetileg bérpalotának tervezte Führer Miklós, az alapkőletételre 1908-ban került sor. A lenyűgöző szecessziós stílusú épület – mozgalmas tetejével és dekoratív reliefjeivel – 1914-ben lett a Debrecenből áttelepült Miklósy István püspök ideiglenes, majd 1941-ben dr. Dudás Miklós révén a görögkatolikus egyházmegye végleges székhelye.

Út az önálló intézményig

A Görögkatolikus Püspöki Levéltár több mint száz évig Nyíregyházán működött. A 2015-ös egyházszervezeti változások – a Magyarországi Metropolitai Egyház megalapítása – után a gyűjtemény három önálló részre tagolódott. A Nyíregyházi Egyházmegye 2019 tavaszán kezdeményezte a saját, önálló intézmény megalapítását az iratállomány védelme és szakszerű kezelése érdekében. Levéltárunkat 2019. augusztus 5-én jegyezték be nyilvános magánlevéltárként, kapuinkat pedig 2020. január 1-jén nyitottuk meg teljes munkaidőben a kutatók előtt.

Egyedülálló kincseink és a nyelvi sokszínűség

Bár középkori okleveleket nem kezel, a levéltár jelenleg rendkívül értékes és egyedi anyagot őriz modern, savmentes dobozokban. A gyűjtemény hűen dokumentálja a sajátos görögkatolikus liturgiát, a helyi egyházközségek mindennapi életét és a papi hagyatékokat.

A 18–19. századi anyakönyvek és egyházkormányzati iratok pontosan tükrözik térségünk történelmi és kulturális sokszínűségét. A dokumentumokban a magyar mellett nagy számban találhatók latin, ószláv, ruszin és román nyelvű, sokszor cirill betűs bejegyzések, amelyek izgalmas és egyben kihívást jelentő kutatási forrást biztosítanak a múltunkat megismerni vágyók számára.

A levéltár hármas tagolású épületrésze (raktár, kutatóterem és iroda a kézikönyvtárral) ma is a mindennapi feldolgozó-, rendszerező- és kutatómunka biztos bázisa.