Jelen dokumentummal szeretnénk megemlékezni a – 125. évfordulóját ünneplő – Szent György nagyvértanúról elnevezett kisvárdai görögkatolikus templomról
A kisvárdai új görög szertartású katolikus templom
Az elmúlt év június hó 20. napján emlékezetes ünnepély színhelye volt Kisvárda városa, Szabolcs vármegye eme szép jövőjű és rövid időn hatalmas fejlődésnek indult, egyik nevezetes vidéki központja. Az említett napon ugyanis a kisvárdai görög szertartású katolikus, újonnan épített templom lett sokezernyi hívő jelenlétében és a városi intelligencia érdeklődésteljes részvétele mellett ünnepélyesen felszentelve.
Soká húzódott és aggodalomteljes napokat átélt munka nyert ezzel befejezést. Még az ötvenes években tett Nehrebeczky András akkori nagymadai görögkatolikus lelkész 100 forintnyi alapítványt a kisvárdai görögkatolikus templom építésére, de az őáltala megpendített eszme csak majdnem egy fél század után lett foganatosítva. Lassan gyűlt az építési tőke, és egész a befejezésig, azt lehet mondani, minden nagyobb adomány nélkül egyedül a hívek ajánlataiból lett fedezve minden költség. Az építés műve ténylegessé csak azon időtől lett, hogy az ajaki görögkatolikus plébánia Orosz Pál mostani lelkész úr erőteljes vezetése alá került. A meglévő alaptőke felhasználásával csakhamar megindult az építkezés, de az építőmesterek oly rosszul és oly kevésbé lelkiismeretesen vezették a munkálatot, hogy a már majdnem kész épületnél az illetékes hatóságok a befejezést megtiltották, és számos biztosítási pótmunkát rendeltek el.
Ily körülmények között valóban a soká és nehezen összegyűjtött összes adományok, a hívek minden reménye kockára lett téve, és lehet, hogy a hívek kedélyét megzsibbasztó eredménytelenség az egész templomépítést megsemmisíti, ha a hívek bizalma és saját buzgó vallásossága az építés vezetésére nem bírja tekintetes Küzmös György urat, Szabolcs vármegye tiszti főorvosát, kisvárdai járásorvost és kisvárdai közkórház igazgatóját.
Küzmös György vezetése alatt a már-már reménytelenné vált ügy hamarosan sikeres befejezést nyert. Az említett főorvos úr, mint a kisvárdai görögkatolikus hitközség főgondnoka, e templomépítés ügyét a kisvárdai társadalom ügyévé tudta tenni. A társadalom minden rétege, állás- és valláskülönbség nélkül szívesen tette le adományait az erélyes főgondnok kezeibe, mert az ő egyénisége biztosíték volt arra nézve, hogy az helyesen lesz felhasználva, és hogy az ügy, melynek élére ő állott, meg nem semmisülhet, okvetlenül diadalra jut.
A megáldási istentiszteletet nagyságos és főtisztelendő Fekete István Szabolcs vármegyei görög szertartású főesperes úr végezte a vidék számos papjának segédlete mellett. A szentelési körmenet az ottani római katolikus templomból a latin szertartású katolikus klérus részvétele mellett, kiindulva a városi tűzoltóság sorfala és díszőrsége mellett, vonult az új templom elé, melynek képét bemutatjuk. A magyar nyelvű isteni tisztelet mély benyomást hagyott hátra az összes jelenvoltaknál, kik véges-végig jelen voltak, és a megáldó főesperes szavaival adtak hálát Istennek a mű befejezéséért, és kértek áldást annak vezetőire. Az isteni tisztelet után a város és környék értelmisége ünnepélyes ebédre gyűlt a városi kaszinó termeibe. Itt tűnt ki igazán egész teljében és közvetlenségében az a páratlan közszeretet és közbecsülés, melyben Küzmös György urat, kinek arcképét itt tisztelettel bemutatjuk, az összes jelen volt értelmiség részesíti. Általánosan helyeselve volt az egyik felköszöntő ama kitétele: hogy az a nap a Küzmös György napja volt, mivel el lett ismerve, amit már fentebb is jeleztünk, hogy a kisvárdai templomépítés sikeres keresztülvitelét kizárólag neki lehet és kell köszönni.
Küzmös György született 1856-ban Hajdúdorogon, középiskoláit Szatmáron, az orvosi egyetemet Budapesten végezte, Györgyényi, volt egri kanonok nagybátyja társaságában tanulmányai között nagyobb utazásokban vett részt, és valamint hazánk minden nevezetes helyét megismerte, úgy a nyugati külföld művelődését is alaposan tanulmányozta. Orvosi oklevelének megszerzése után, miután közben meg is nősült, mint gyakorló orvos előbb Budapesten működött, majd szülőföldjén, Hajdúdorogon töltött pár évet, míg végül állandóan Kisvárdán telepedett meg. Kiváló társadalmi műveltsége, egyéniségének megnyerő modora, sikeres gyógyításai csakhamar a társadalom kedvencévé tették őt, és így előbb járásorvossá lett megválasztva, majd az ottani közkórház igazgatójává lett. E kórház lett aztán Küzmös György tevékenységének legkedvesebb tárgyává, és azt oly tervszerűséggel vezette és vezeti, hogy az az ő vezetése alatt ma már egészen virágzó állapotba jutott, és bár amikor átvette, csak 15–20 ágyra volt berendezve, ma már 130–150 beteget képes befogadni és gondozni. A kórház fejlesztése körül szerzett érdemeinek, ha nem is jutalmazásául, de elismeréseül lett a vármegye tiszteletbeli főorvosává kinevezve.
Büszke lehet rá a kisvárdai görög szertartású katolikus hitközség, hogy ily jeles egyént nyerhetett főgondnokul, az elismerés hangján vallhatja őt hívének a görög szertartású katolikus egyház, annyival is inkább, mert a mai hithideg korban fényes példa a főorvos úr, és minden szónál hangosabban hirdeti ama tétel igazságát, hogy a valódi intelligencia csak a valódi műveltségnek értékéből, a benső vallásosság nemcsak hogy nem von le semmit, de sőt, éppen a vallásos érzület az, mely a szívet, a lelket, az ember egész valóját a legdíszesebb világítással, a legékesebb zománccal ékesíti fel, mert az embert emberi méltósága teljes tudatára és megbecsülésére csak a vallásos érzület tanítja meg, kötelezi el.
[Forrás: A Szent Kereszt Naptára. Népkiadás az 1898-iki évre, mely áll 365 napból: a magyarajku gör. szert. katholikusok számára, 92–94. oldal; Az időszaki kiadvány lelőhelye: GKPL VI–22.]