A Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára által szerkesztett „hónap dokumentuma” sorozatban részleteket közlünk egy 1898-ban – Firczák Gyula megyéspüspök által – kiadott körlevélből, mely kapcsolódik a böjthöz és a húsvéti szertartások végzéséhez.
„Krisztusban kedvelt fiainknak, a Munkácsi Egyházmegye nt. papságának, üdvöt az Úrban és főpásztori áldást!
A negyvennapi böjt, Krisztusban kedvelt fiaim, a legrégibb keresztény időktől származik, s nem ok nélkül hisszük, hogy azt magok az apostolok rendelték. Azért írja Sz[ent] Jeromos: »Mi apostoli hagyomány szerint negyven napig böjtölünk« (Epist. 54. ad Marcellinum). Sz[ent] Leó pápa pedig a híveket bűnbánatra intvén így szól: »Az apostoli rendeletet negyvennapi böjt által tökéletesen tartsátok meg« (Epist 43.). […]
Részemről, mint ezen egyházmegye főpásztora, a nagyböjti idő megszentelése- és a hívek üdvösségére a következőket rendelem:
1.) Vasár- és ünnepnapokon egyházmegyém templomaiban poenitentialis sz[ent]beszédek mondassanak; délután pedig, a vecsernye után a felnőttek hitoktatásban részesíttessenek.
2.) Az »Előszenteltek Liturgiájának« végzését a parokiális templomokban legalább 3 ízben kötelezővé teszem. Az V. hét szerdáján este »Krétai Sz[ent] András kánonja«, szombatján pedig »Akathiszt a B[oldogságos] Szűzhöz« végzendő. Ezenkívül Lázár szombatjától kezdve nagyszombatig a köznapokon is legalább sz[ent]mise, illetőleg »Előszenteltek Liturgiája« végzendő; gyászmise azonban a nagyhéten nem végezhető.
3.) A húsvéti sz[ent]gyónás és a sz[ent[áldozás idejét Sz[ent] Kereszt-imádó vasárnaptól egészen húsvétfelező szerdáig (—) állapítom meg olyképpen, hogy ez a híveknek a szószékről is kihirdetendő. […]
Egyébként a mi Urunk Jézus Krisztus malasztja veletek. Az én szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jézusban. Amen.
Kelt Ungvárott, 1898. február 22.
Krisztusban szíves atyjok:
Gyula püspök”
[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–9–a. 14. doboz]