„[…] munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.”
(Miklósy István püspök)
A hajdúdorogi egyházmegye nagyon tisztelendő papságának
Krisztusban kedvelt Fiaim!
Szem előtt tartva azon kötelességemet, hogy a vezetésemre és gondjaimra bízott egyházmegye híveinek lelki üdvét munkáljam, s annak elérését a kor és szociális viszonyok által követelt intézkedésekkel is előmozdítsam, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben alapos megfontolás tárgyává tettem a görög szertartásunk által előírt ünnepek megülése idejének kérdését.
Tagadhatatlan tény, hogy a kizárólag egyházi ünnepeink megtartásánál alkalmazott Julián-naptár használata sok tekintetben káros hatású úgy híveinkre, mint szertartásunkra.
Eltekintve attól, hogy a Julián-naptár az ezen kérdésben egyedül mérvadó tudományos megállapításoknak egyáltalában nem felel meg, a helyes időszámítás alapjául el nem fogadható, és így a kulturális haladás mellett tarthatatlan: az egyházi ünnepek beosztásánál való alkalmazása híveinkre annyi szociális hátránnyal van egybekötve, hogy annak kiküszöbölése immár elodázhatatlan.
A Julián-naptárnak az egyházi ünnepek megtartásában való használata hátrányait elsősorban latin szertartású testvéreink és más vallású polgártársaink körében nagy számban elő híveink, földmíveléssel, iparral, kereskedelemmel foglalkozó, közhivatalban működő görögkatolikus testvéreink érzik, de azok a mai szociális egymásrautaltság és sűrű érintkezés folytán a kizárólag görögkatolikusok által lakott vidékeken élő híveink körében is mindinkább érezhetőkké válnak. A Julián-naptár használata az egyházi ünnepek megtartásában bizonyos elszigeteltséget von maga után, melynek káros hatásai híveinkre nézve a gazdasági és a szociális élet minden más vonatkozásában el nem tagadhatók.
Ezért kell nap nap után szomorúan tapasztalnunk, mint tünedezik sok hívünk lelkéből a görög szertartás iránti hűséges ragaszkodás, és ugyancsak szomorúan kell megállapítanunk, mily nagy veszteségek érték szertartásunkat a Julián-naptár használata miatti szertartásváltoztatások által.
Innen magyarázható, hogy a legutóbbi évtizedek folyamán ismételten foglalkoztak püspökeink a Julián-naptár kiküszöbölésével és a Gergely-naptár bevezetésével.
Mindezeket megfontolva és a szem előtt tartva a nemzetek apostolának intelmét – „Attendite vobis et universo gregi, in quo vos Spiritus Sanctus posuit episcopos regere Ecclesiam Dei” (ApCsel. 20,28) –, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.
Ezen püspöki jogunknál fogva hozott egyértelmű határozatunkban az a megfontolás vezetett bennünket, hogy a Julián-naptár nem képezi magasztos görög szertartásunk szerves alkotórészét, és így további alkalmazása nem indokolt, sőt kiküszöbölése a görög szertartás hű megőrzése végett és híveink jól felfogott javának előmozdítására ajánlatos.
Ezen, püspöktársaimmal hozott egyöntetű megállapodás alapján egyházmegyémre vonatkozólag a következőket rendelem el:
1. A görög szertartás által előírt összes ünnepek egyházmegyémben ezentúl mindig a Gergely-naptár szerint tartassanak meg.
2. A Gergely-naptár szerinti ünneplés Keresztelő Szent János születésének ünnepével kezdődjék, mely már a folyó évben a Gergely-naptár szerinti június 24-én tartassék meg, s ezen ünneptől kezdve az év összes többi ünnepei is a Gergely-naptár szerint ülessenek meg.
3. Az ezen tárgyban híveimhez intézett és mellékelten megküldött pásztorlevelem egyházmegyém valamennyi templomában a folyó évi, Gergely-naptár szerinti június 4-ére eső vasárnapon szentmise közben teljes szövegében olvastassék fel a híveknek, s ott, ahol annak szüksége mutatkozik, a hívek anyanyelvén külön is tolmácsoltassék.
4. A többtemplomos hitközségek lelkészei és az oldallagos adminisztrátorok a június 4-ére következő vasárnapon olvassák fel a pásztorlevelet azon templomokban, amelyekben június 4-én nem volt istentisztelet.
Végül 5., elrendelem, hogy a Gergely-naptár bevezetése folytán módosuló officiumokat legközelebb kiadandó, szolgálati pótutasításom szerint végezzék.
Jelen rendeletemmel, melyet Krisztus Urunk földi helytartójának, XV. Benedek pápának is tudomására hoztam, és arra apostoli áldását kértem, egy sokat tárgyalt, nagy jelentőségű kérdés nyer végleges megoldást.
Meg vagyok győződve, hogy egyházmegyém papsága örömmel fogja fogadni atyai rendelkezésemet, és az itt-ott netalán aggodalmaskodó hívek megnyugtatásának módját meg fogja tudni találni.
Elvárom lelkészkedő papságomtól, hogy részint pásztorlevelemben felhozott, részint közvetetlen tapasztalatból merített érvek hangoztatásával meg fogja értetni híveimmel, hogy a Gergely-naptár használatának elrendelése magasztos görög szertartásunk megszilárdítása, s az ő javukra történt.
Fogadják egyébiránt főpásztori áldásomat, melynek adása mellett vagyok
Nyíregyházán, 1916. május 4-én
Krisztusban szerető atyjok:
István püspök
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára I–1–b. 3. téka; VI. 25–27. oldal