A nyírbaktai gör[ög]kat[olikus] egyház templomához építendő torony terveinek bírálata
A benyújtott három terv közül kettő a tornyot a templom belsejében kívánja felépíteni, a templom homlokzatában levő két régi toronyláb felhasználásával; míg a harmadik kívülre helyezett, a templomtól teljesen függetlenül álló tornyot tervez. Mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. Az első megoldásnak hátránya, hogy a templom belsejében elhelyezett torony a különben is szerény méretű templomból jókora területet elvesz, s így azt még jobban megszűkíti; továbbá hátránya a megoldásnak az is, hogy a torony első fala egy régi, már megülepedett falra építtetik, s így a hátsó új fal nagyobb mértékű ülepedése következtében a régi és új fal összeköttetése helyén könnyen repedések támadhatnak. Előnye pedig ezen megoldásnak egyrészt, hogy a régi toronyláb felhasználása folytán kevesebb falazást igényel, s így lényegesen olcsóbb, mint a különálló torony; másrészt hogy belülre helyezett torony tetszetősebb és szebb külsőt ad a templomnak, mint a kívül levő torony. A második megoldás előnyei és hátrányai a fentiekből önként következnek: ti. a templom külső oldalához épített torony nem szűkíti el a templomot, a falazása sem igényel oly nagy óvatosságot, minthogy a torony mind a négy oldala újonnan építtetik; hátránya azonban a nagyobb költség, és az, hogy kevésbé szép megoldás.
Minthogy tehát mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is, az építők ezeknek egybevetése után határozzák el, melyiket fogadják el. Mindkét megoldás egyaránt lehetséges; műszaki szempontból azonban előnyösebbnek látszik ifj. Pituk János azon terve, melyen a torony kívül helyeztetett el, s a templom falával szerves összeköttetésbe nem hozatott.
Mind a három terv alkalmasnak találtatott a kivitelre a következő megjegyzésekkel.
Ifj. Pituk János az I.-vel jelölt terven a torony alapjai alá egy 1.30 m[éter] vastag, 5.00 m[éter] hosszú és 3.30 m[éter] széles betontestet tervezett. Ez a betontest teljesen felesleges; mert ha a torony a kellő szilárdságú talajra építtetik, ami nálunk 1.50–2.00 m[éter] mélységnél feltétlenül feltalálható, akkor, minthogy a toronynak mintegy 5000 métermázsát kitevő súlya a tervezett alapvastagságnál a földet m2-ként 4.0 kgr-mal terheli meg, nincs arra szükség, hogy ezen kis nyomást e betontest beépítésével kisebbítsük. Elegendő, ha a torony összes oldalfala 1.50–2.00 m[éter] mélyen alapoztatik. Az alapfalakba célszerűbb lesz bodrogkeresztúri követ alkalmazni, mint helyben égetett téglát.
Szuchy József az előbb említett hibával szemben a második szélsőségbe esett, amennyiben az újonnan építendő tornyot csak két 1.40/1.60 m[éter] méretű toronylábra alapozta. Az egész torony tehát 4 toronylábon nyugodnék. Nem nyújt kellő biztonságot, mert a torony súlya a földre cm2-ként 8.0 kg nyomással nehezedik. Feltétlenül szükséges, hogy ne csak a toronylábak alapoztassanak alá, tehát ne csak két pillérforma alaptömb építtessék, hanem az alapfal toronyfalak alatt végig vitessék. Az alapozási mélységet Szuchy József 2.00 m[éter]ben állapította meg, s ez elegendő is.
Véleményem tehát az, hogy azon esetben, ha a toronynak belül való elhelyezése határoztatnék el, kivitelre a Szuchy József terve fogadtassék el, mely minden tekintetben szebb és stílszerűbb az ifj. Pituk János tervénél.
Meg kívánom azonban jegyezni, hogyha a toronyépítés a meglevő toronylábak felhasználásával fog végrehajtatni, az egyenlőtlen ülepedések s az ennek folytán előálló repedések elkerülése céljából az építésnél különös gond és óvatosság szükséges. Az új falak építése ugyanis meglevő toronyfal magasságáig, vagyis a föld színétől számított 8.00 m[éter] magasságig csak 2-3 méteres rétegekben történhetik. Mindenik réteg felépítése után a következő réteg falazása csak hosszabb szünet után kezdhető meg, hogy az egyes rétegeknek alkalmuk legyen az ülepedésre.
A költségvetések átvizsgálása azon eredményre vezetett, hogy az egységárak a helyi áraknak megfelelnek, csupán a Szuchy József költségvetésében 12. pont alatt felvett díszvakolás egységára találtatott túl magasnak.
Nyíregyháza, 1905. február hó 12-én
[—]
királyi mérnök
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–24–a. 2. doboz
