Szabolcs vármegyében helyezett és Munkács megyei Szabolcsi Főesperesség H. Dorogi Kerületében kebelezett gelsei egyház és javadalom 186[9]ik évi … hava … napjain Őméltósága Pankovics István Munkács megyei püspök és Szent Péter és Pál apostolokról címzett tapolcai apát úr által megtartott egyházi szabályszerű látogatásának (visita canonica) leírása.

Első rész
A lelkészeti egyház (templom) épülete

1. fejezet

Az egyház épületének fekvése, szerkezete és felékíttetése

1. § A gelsei lelkészeti anyaegyház fekvése

Ezen egyház a helység hosszúsági fekvését délkeletről véve a falu éjszaknyugoti végén, a Szakolyból Bogátra járó út mellett meglehetős száraz, de nem tűzmentes helyen fekszik. A’ körülve levő új deszkapalánkkal körülvett négyszegletű 300 □ ölnyi rét nagyon régi időben temetőül is használtatott, mit bizonyít[anak] a gabonavermek ásatás[a]kor a földben talált embercsontok.

2ik § A’ sirkert (temető)

Van ezen egyháznak a helység keleti oldalán egy újonnan mért 3 hold területű új temető[je]; felárkoltatott már, de a gyakori szeles idő az árkot homokkal annyira behordta, hogy helye alig látszik az ároknak. Van még egy más, igen régi, használaton kívüli a falu délkeleti vége felé árkolva, és kerítetlen temető ► e 3 szegletű, mintegy [?] területű, a római katolikusokkal közös, fel van szentelve, és ki által, kipuhatolhatlan, mert arra a községben és vidékén ki se emlékszik. De az új temető 1866ik év május 13án a dorogi ker.[i] alesperes ftdő. Szabó György úr által ünnepélyesen felszenteltetett. Feszületes fakereszt egy az új temetőben van, de az ótemetőben nincs.

3. § Az egyház épülete kívülről

Ezen téglából épült, igen régi templom még jó karban van ugyan, de a gyenge fatornya és ereszalja javítást igényel, mikor és ki által szenteltetett vagy megáldatott, nem lehet kipuhatolni. A gyenge fatoronyban levő három harang legnagyobbika kétmázsás, ily felirattal: OTA Gelsi G. CATHOLICA Sz. Eklézsia 1840. – az elején Szent Miklós püspök képével, hátul pedig feszület. A másik mintegy 50 fontnyi, ily felirattal: Anno 1[?]44. A 3ik szinte 50 fontos, nincs rajta semmi felírás. A’ harangozó feljárása a templomban belül egy létrán történhetik. Hogy ezen régi egyházat ki és mikor építtette, és ki által van felszentelve vagy megáldva, a mostani nemzedék emlékét haladó időben történvén az, ki nem puhatolható.

4. § Az egyház épülete belülről

Az épület belső világosságára való nézve 8 öl hosszan, a szentélyben 2½ öl, a hajóban szinte 2½ öl széles. Ez igen kicsi szentélynek, melyet a hajótól egy régi és több részben már rongyos képekkel díszített – és 3 ajtó helyett, mert ajtó csak egy van –, ellátott képállvány, melynek négy főképei egyike, jelesen a jobb oldali szélső az egyház védszentjét, a B. Sz. Mária pártfogolásá[t], vagyis Покров-at ábrázolja – [?], közepénél az oltár egyszerűen, melyen áll deszkából készült, egyszerűen festett szentségtartó, és ennek oldalán kétfelől két-két régi gyertyatartóval van ellátva. Van még az oltáron alkalmazható négy esztergályozott festett fa gyertyatartó. Az oltáron van szent ereklyével ellátott antimension. A szentély boltozata hátulsó szegletén van a szent szolgálathoz előkészületi, falba vágott kis oltárka, (Жертовникь), hol is a falon van egy kép, ami Krisztus Urunknak Egyiptombóli futását József és Máriával ábrázolja, az oltárka takaróval van ellátva, és így áll rajta a kehely, a hozzá tartozó szolgálati készlettel és az ehhez járuló kis deszkával, és egy régi, réz gyertyatartó. A hajóban, közel a képállványhoz, mindkét oldalán áll az éneklészek számára készített két- és együlésű énekhely (chorus). A hajó két részre van osztva, az első a férfiaké, az utórész az asszonyok számára. Az első részben az öregek részére a fal mellett körül van hosszan ülőhely, az utórész elején van egy rendesen készített ülőpad, a fal körül pedig gyékény és fa karszékek. Az elő rész közepe formán a két kórus között függ egy metszett üvegekből kirakott, 6 gyertya tartásra szolgáló lüszter, vagyis lámpa.

Forrás: Görögkatolikus Püspöki Levéltár IV–2–a. 1869/40. (az eredeti egyházlátogatási jegyzőkönyvet készítette Véghseő Sándor gelsei helyettes lelkész)