Művelődéstörténeti adalékok a görögkatolikus anyakönyvek vezetéséről
Anyakönyvek vezetéséről a Munkácsi Egyházmegyében kezdetben De Camellis János József és Bizánczy Gennadius György püspökök rendelkeztek, majd Olsavszky Manuel püspök az 1752-es és az 1756-os statútumában már konkrétan meghatározta, hogy milyen anyakönyveket kötelesek a parókusok vezetni. Négy könyv vezetését írta elő: „[…] mindegyik lelkésznek legyen […] négy könyve, azok, amelyekről még szó volt az 1752-es statútumban is, nevezetesen: egy könyv a lélekösszeírások számára, egy-egy pedig a kereszteltek, elhunytak és házasultak regisztrálására.”[1]
Egyházmegyénk parókiáin a 18. század közepétől maradtak fenn görögkatolikus anyakönyvek. Levéltárunk fontos feladatának tekinti, hogy az utókor számára is átörökítsük ezeket a dokumentumokat, ezért törekszünk a régi anyakönyvek megmentésére, helyreállítására.
Az alábbiakban a Boteh Bt. papír-, könyvrestaurátor műhely (2500 Esztergom, Lőrinc u. 17.) által restaurált két anyakönyvet mutatunk be eredeti állapotában, ill. az állagmegóvást követően:
[1] Udvari István: A XVIII. századi ruszin művelődéstörténet kimagasló alakjai. In: Ruszinok a XVIII. században: Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992. Bessenyei György Kiadó (Vasvári Pál Társaság Füzetei, 9.) 184. o.